A kis hal és a tenger mélye

Egyszer volt, hol nem volt, egy kis hal, aki a tenger kristálytiszta vizében úszkált, és mindig kíváncsi volt, mi rejlik a víz mélyebb részein. 

Egy napon úgy döntött, elindul jobban megismerni a tengert, hogy megtalálja a legcsendesebb helyet a pihenéshez.

Ahogy egyre mélyebbre úszott, a víz egyre sötétebb lett, de a kis hal nem félt.

Azt mondta magának:

– A pihenés fontos, ha megtalálom a legnyugodtabb helyet, álmodhatok majd egy szép, békés világot magamnak.

Az útja során először egy óriási polipot látott, aki éppen pihenni készült.

A kis hal odament hozzá, és megkérdezte:

– Polip bácsi, te mindig nyugodtnak tűnsz. Hol találhatnék egy csendes helyet, ahol álmodhatnék?

 A polip mosolygott, és így válaszolt:

– A pihenés az, amire minden lénynek szüksége van. Én mindig ott pihenek, ahol a legcsöndesebb a víz. Figyeld a tenger hangját, és megtalálod a nyugalmadat.

A kis hal boldogan úszott tovább, ügyelve arra, hogy jól észben tartsa az idős polip úr tanácsát.

Nem sokkal később találkozott egy tengeri csillaggal, aki szintén pihent.

– Tengeri csillag, te is mindig ilyen nyugodt vagy. Mi a titkod?

 A tengeri csillag így válaszolt:

– A csend és a nyugalom bennem is ott van. Minden hullám, ami megérint, elringat, és elmélyíti az álmomat. Ha keresel egy helyet, ahol a tenger susogása elaltat, akkor a homokos tengerfenék a legjobb.

A kis hal tovább úszott, és végül megtalálta a legcsendesebb helyet, a tenger fenekét, ahol a víz lágyan hullámzott, és a fények finoman játszottak a víz alján. 

Ott, ahol a tenger mélyén nem volt semmi más, csak a csend és a béke.

A kis hal kényelmesen elhelyezkedett a puha homokban, és megpihent.

 A víz susogott körülötte, mint egy altató dallama.

Érezte, hogy teljes teste ellazul, és a szemei egyre nehezebbek lesznek. 

Elmosolyodott, mert tudta, hogy megtalálta a legnyugodtabb helyet a pihenéshez.

A tenger mélye most csendes volt, és a kis hal álomba merült, miközben a tengeri csillagok fénye ragyogott körülötte.

Minden csepp víz egy csodálatos álmot hozott neki, és végtelen nyugalmában aludt.

Így a kis hal megtalálta a békét és a pihenést, amit keresett, és boldogan álmodott, miközben a tenger a legszebb álmokat hozta neki.