Ugrás a fő tartalomra

*

A sötét, légkondicionált IT-szobában Derek a száját harapdálva nézte a monitoron kimerevített képet.
– Ez egyértelműen Nodera-szan kocsija, amint éppen behajt a mélygarázsba huszonhárom-tizenegykor – tájékoztatta őket a szemüveges technikus kissé darabos angolsággal. – Ha viszont korábbra megyünk – visszább léptetett két perc huszonhárom másodpercet –, egy sísapkás férfit látnak a felvételen, amint éppen befelé tart az épületbe.
– Nyugodtan mondhatja japánul is, a nyomozó – pillantott Hiromoto Derekre – kíválóan beszéli a nyelvünket.
Derek meghajlással köszönte meg a bókot, és a technikushoz fordult.
– Nem tudjuk jobban kinagyítani?
– Megpróbáltam, de túl kicsi a felbontás. Tulajdonképpen ez a szemközti autószalon egyik kamerája, ami az utca túloldalán áll. Nem is zoomlásra volt állítva. Ez a legjobb képünk.
Az amerikai az ajkát harapdálta.
– Ugye, eddig még senki sem említette, hogy az áldozatot fenyegette volna valaki? Morales azt mondta, hogy nincsenek ellenségeik.
Hiromoto a jegyzetfüzetébe pillantott.
– Nem teljesen. Csak azt, hogy a helybélieknek nincs okuk haragudni rájuk, és nem nagyon vannak versenytársaik. Ez nem jelenti azt, hogy személy szerint Nodera Naemu-szannak ne akarhatott valaki rosszat.
– Erről akkor meg kell kérdeznünk az áldozat férjét és Kajó-szant is.
– Igaza van, Shaliman nyomozó. – Kucumi a technikushoz fordult. –  Előre tudná tekerni a felvételt, Onoda-szan? Szeretném látni, hogy Nodera-szan mikor hagyta el az épületet, és, hogy nem jött-e ki vele a sísapkásunk.
Az informatikus némán bólintott, és előrébb léptetett. Egy perc múlva a monitorra mutatott:
– Nodera-szan fekete Mazdája itt gördül ki a garázsból huszonhárom-negyvenegykor. – Kockánként léptetett előre. Mindkét nyomozó önkéntelenül előrehajolt a monitorhoz, és feszülten, lélegzetvisszafojtva meredt a képernyőre. Végül az amerikai sóhajtva felegyenesedett.
– Tehát nem jött ki a férjjel. Mondjuk, így Nodera… sannak sincs alibije, mivel a halál idejét a halottkém huszonhárom-harminc és negyvenöt közöttre tette.
– Valóban. De, ha volt ott még valaki, akkor meg kell találnunk. Talán látta, hogy pontosan mi történt.
– Vagy éppen ő okozta a nő halálát.
– Igen, hiszen a kórboncnok szerint meg is ijeszthette valami, és az okozhatta a szívinfarktust.
– Akárhogy is történt, ez új irányt szab a nyomozásnak. Nem zárhatjuk le balesetként.
A japán nyomozó fáradtan bólintott.
– Valóban. Szerintem nézzük át a további teendőket!