*

– Jó, hogy itt van, nyomozó! – fogadta Hiromoto Dereket, amint belépett az irodába. – A halottkém elkészült a post-mortemmel. Most rögtön beszélni akar velünk.
Derek sápadtan bólintott. Mindig is ezt a részét utálta a melónak: a hullaháztól a frász törte ki, ami azért volt érdekes, mert a halottak jelenlétében egyébként még csak gyenge borzongást sem érzett.
A halottkém – egy rendkívül szigorú tekintetű, fiatal nő – a rövid bemutatkozás után egyből a tárgyra tért:
– A halál ideje huszonhárom-harminc és huszonhárom-negyvenöt közöttre tehető. Jól tudom, hogy huszonhárom-ötvenkor találtak rá?  – Bár jól beszélte az angolt, Derek látta a szemén, hogy mennyire koncentrál a pontos nyelvtanra.
– Takizawa-szan – mondta meghajolva –, nagyra értékelem a figyelmességét, de nyugotdtan folytathatja a tájékoztatást japánul.
A nő egy pillanatig pislogás nélkül meredt rá, aztán halvány mosollyal meghajolt.
Kucumi nyomozó a jegyzeteibe pillantott.
– Egész pontosan huszonhárom-negyvenkilenc perckor érkezett a hívás.
A kórboncnok bólintással nyugtázta az információt, és hivatalos hangon folytatta:
– A testen több külsérelmi nyom is látható. Legfeltűnőbb a fej bal oldalán a nagy kiterjedésű, tompa tárgy, valószínűleg a lifttükör okozta trauma, ami miatt megsérült a koponya.
– De nem ez volt a halál oka – egészítette ki Hiromoto.
– Nem gondolom – bólintott a doki.
Shaliman elgondolkodva nézte a holttestet.
– Milyen egyéb traumákra utalt?
A halottkém felemelte Naemu jobb kezét.
– Nézzék! Itt és itt – mutatta a csukló és az alkar elszíneződéseit – viszonylag friss, azt mondanám, hogy a halált közvetlenül megelőző sérülés következett be, látszanak a támadó ujjnyomai is. Védekezésre utaló jeleket is találtam: a körme alatt szövetszálak voltak. – Átnyújtott egy kémcsövet, benne néhány, alig látható pöszmettel.– Korábban is érte már bántalmazás, a bal vállán egy nagyjából három centiméter átmérőjű bevérzés látható, úgy három-négy napos lehet, továbbá a jobb járomcsontján egy kisebb bevérzés, a homlokán egy friss, a halála előtt keletkezett öt jen nagyságú…
– Azt tudjuk, mitől van, de a többi… – szólt közbe Hiromoto.
A doktornő szempillája megrebbent.
– Az utolsó, amit mutatni akartam, az a nyak hátsó részén levő négy, jól elkülöníthető ujjnyom.
– Fojtogatták?
– Inkább hátulról megragadhatták.
– Az is régebbi?
– Talán egy hetes.
– Világos. Tehát többször is bántotta valaki – bólintott a japán nyomozó.
– Én még mindig a férjre tippelnék… – vonta meg a vállát Derek. – De jobban érdekel a halál oka.
A kórboncnok felé fordult.
– Nos, az elsődleges véleményem szerint szívinfarktus okozta a halált.
– Mi? – hökkent meg az amerikai. – Az ő korában? Huszonnyolc volt, igaz?
– Sajnos, ez nem életkorhoz kötött, viszont igaza van, nyomozó. Lekértem az áldozat kórelőzményeit, és nincs nyoma keringési rendellenességnek. A családjában sem. Úgyhogy kértem egy laborvizsgálatot, emellett megvizsgáltam a gyomortartalmát. Növényi maradványokat találtam, ami leginkább valamiféle gyógyteának látszik, így első ránézésre.
– Az okozhatta…?
– Akár. De nem zárható ki, hogy megijesztette valami. Emellett a várandóssága is hozzájárulhatott.
A két nyomozó döbbenten nézett egymásra.
– Ezt eddig senki sem említette – szólt lassan Hiromoto. – És nem is látszott rajta.
– Még az első trimeszterben tartott, nagyjából az ötödik hétben.
– Lehet, hogy ő sem tudta – gondolkozott hangosan Derek.
A kórboncnok határozottan megrázta a fejét.
– Biztosan tudta, hiszen járt nőgyógyásznál, feljegyzés van róla a kartonján.
– Vajon a férje miért nem említette akkor?
– Csak azt mondtam, hogy ő tudta, de egyáltalán nem biztos, hogy bárkivel tudatta. Különösen, figyelembe véve a bántalmazási nyomokat. Ha azokat a férje okozta, akkor érthető lenne.
Hiromoto tiltakozva emelte fel a kezét.
– Ne bocsátkozzunk találgatásokba! Doktornő, nagyon köszönjük a munkáját – hajolt meg a nő felé. – Kérem, értesítsen, amikor megérkezik a laborvizsgálat eredménye! – Még egyszer meghajolt, és a kijárat felé indult.
Derek agyában motoszkált egy gondolat, de végül nem mondta ki, csak esetlenül bólintott a kórboncnok felé, és követte a társát.