Ugrás a fő tartalomra

*

Már a kocsiban ülve Hiromotóra nézett.
– Szerintem ő tette. Úgy értem, ő szerezte az Adderallt.
– Igen, én is így gondolom, viszont nincs semmilyen bizonyíték a kezünkben.
– Akkor futni hagyjuk?
– Azt nem mondtam. Átadjuk az ügyet a kábítószer-elleneseknek, a többi már az ő dolguk.
Derek bólintott.
– Tudom, hogy igazad van, de kicsit zavar, hogy ezt a szálat nem tudtuk felgöngyölíteni.
– Érthető, de mi megtettük, amit lehetett.
– Akkor most az őrsre megyünk?
– Igen. Leadjuk a jelentést, beszélünk a nagyfőnökkel, aztán, ha van kedved, elmehetünk sörözni.
Derek döbbenten meredt rá.
– Azt hittem, hogy te nem szoktál ilyesmit csinálni.
– Valóban nem – vigyorgott Hiromoto. – Viszont végre lezártam az első önálló ügyemet. Ha ez nem, hát nem tudom, mi lenne méltó az ünneplésre?