20.

Joe azonnal rájött, miről beszél a lány, amint hátrafordult, a jelzett irányba.
– Egy drón! Akkor ez volt az, ami Canberrától követett!
– Miért nem szóltál?
– Amikor észrevettem, még nem láttad volna. Még én sem tudtam kitalálni, mi ez. Úgy látom, közeledik.
– Akkor most mi legyen?
– Taposs bele!
A BMW újra megugrott, ám most veszélyesen kanyargó úton, a sziklák közt lefelé vitt az útjuk, nem a városból kifelé vezető, majdnem nyílegyenes szakaszon. Joe kapaszkodott hát és fohászkodott, nehogy a száguldásuknak ismét egy baleset vessen véget.
Még rosszabb volt azonban az, hogy a drón láthatóan simán közelített tovább, majd amikor már csak alig száz méter választotta el őket egymástól, az alján egy kis ajtó nyílt és előbukkant egy rakétákat tartó szerkezet.
– Vigyázz, ez lőni fog ránk! – kiáltotta Joe, ezt követően pedig kétségbe esve a háttámla mögé bukott.
Meredek kanyarok rángatták jobbra-balra, alatta sikoltott, csikorgott a gumi, majd egy óriási robbanást hallott maguk mögül. Fellesve látta, hogy az egyik szikla füstöl, amit az iménti kanyargással kerültek meg. Kavicstörmelék potyogott az égből, sűrűn kopogva a karosszérián és a fiú fején.
– Rohadjon meg! – visította Siobhan elől.
Épp egy egyenes útszakaszhoz értek, amin a BMW hörgő motorral száguldott lefelé, ám a végzetük így is elkerülhetetlennek látszott: A szikla mögül előbukkanó drónon még két kilövésre kész rakéta függött. Joe immár nem bukott a háttámla mögé. Látta, mit művelt a sziklával az előző robbanás, egyértelművé vált számára, hogy semmi védelmet sem jelentene a gombabőr huzatolású ülés, ha az autót találat éri. Meredten nézte hát, ahogy egy újabb kis füstcsíkot hagyva elindul a következő rakéta. Tudata kiürült, és egy idegen erőnek adta át magát…
…ami a következő pillanatban ellenállhatatlanul tört ki a szemén keresztül, eltalálta a félúton járó rakétát, ami azonnal lángoló gömbbé robbant a levegőben. A drón átszáguldott rajta, majd már indította is a következő rakétát. Az ugyanúgy járt, mint az előző, bár Joe még fel sem fogta, hogy mit tett. A drón lelassított, ismeretlen irányítója láthatóan elbizonytalanodott. Joe immár tudatosan próbált a repülő szerkezetre is ráküldeni egy újabb löketet különös erejéből, ám ehelyett ő érezte úgy, hogy egy hatalmas, súlyos ököl egyenesen az agyába pancsol. Irtózatos rosszulléttel vegyes szédülés terítette le, majd érezte, hogy minden tagjából kiszalad az erő. Még hallotta, hogy a gumik továbbra is sírnak alattuk, ahogy Siobhan igyekszik a legnagyobb sebességgel bevenni a kanyarokat. Még próbált volna szólni, hogy most már lassíthat, de már arra sem maradt ereje, hogy nyöszörögjön valamit. Érezte, hogy az az erő, ami kirobbant belőle, bizony a saját életereje volt. Hideg zsibbadás kúszott szét a húsában, a zsigerei közé, szeme előtt előbb elszürkült a kép, majd minden elsötétedett – a világ iszapszerű némaságba süllyedt.